2. Fejezet

Reggel mikor felébredtem, Zayn már nem volt mellettem.Kikászálódtam az ágyból, majd le siettem.Körbe néztem az egész házban, de sehol sem volt. Nem szokott ilyet csinálni.Vissza mentem a szobámba, és a telefonom villogó képernyőjére tapadt a szemem. Megnéztem, és láttam hogy üzenetem jött.

Feladó: Zayn

Üzenet: Szia Lexi. Bocs hogy ilyen hamar eltűntem, de el kell intéznem valamit. majd beszélünk.

Muszáj volt neki vissza írnom.

'A munkáddal kapcsolatban?'-Írtam neki az üzenetet.

'Igen.'-Jött a válasz, nem is sok idő után. A hiba ebben csak az volt, hogy nem tudtam mit dolgozik Zayn.Ha erről kérdeztem, csak terelte a témát. Átöltöztem, majd lementem hogy megreggelizhessek. Elkészítettem magamnak pár szendvicset, mikor hallottam hogy kopognak az ajtón.Kinyitottam és a tegnapi göndör hajú sráccal találtam szemben magam.Vagyok olyan hülye, hogy ahelyett hogy becsuktam volna az ajtót, hátrébb léptem.Gond nélkül becsúszott rajta, és a lábával belökte maga mögött.

-Mit akarsz?-Kérdeztem nyersen.

-Jól áll a fehérnemű.-Kuncogott halkan.

-Ne szórakozz már. Mit akarsz tőlem? -Emeltem meg a hangomat.Állkapcsa megfeszült, arcára komolyság ült.

-El fogsz velem jönni randizni.-Adta ki a parancsot.

-Dehogy fogok!Megőrültél?-Ellenkeztem szinte kétségbe esetten.

-Ezt nem te döntöd el.-Mondta majd kezét, a nyakamon húzgálta, amin az ő harapás nyoma volt.

-És mi van ha nem megyek veled?-Kérdeztem remegő hangon.

-Velem fogsz jönni.-Mondta, majd megcsókolt.Nyelveit nem engedtem át a számba, ezért erőteljesen ajkaimba harapott.Elfordítottam fejem, és megtöröltem ajkaimat. Vérzett.

-Te teljesen megőrültél.-Mondtam és a kezemet meglendítettem az arca felé. Hatalmasat csattant rajta.

-Hidd el kaptam már nagyobbat is.-Nézett rám, szinte gyilkos tekintettel. Olyan ijesztő volt.

-Én tényleg nem akarok elmenni veled.-Hadartam.

-Hatra érted jövök.Ruhát vegyél fel.-Fordított hátat, majd elment.Pár percig csak álltam egy helyben, ledermedve, majd elő vettem a telefonom mert rezgett.

Feladó: ismeretlen

Üzenet: Ja, és megszereztem a számod.Remélem nem baj.Akkor hatra ott vagyok.

Harry.

Az üzenet elolvasása után, a lábaim nem bírtak tovább tartani. Össze borultam a padlón és zokogtam. Nem tudtam hogy ki ez a valaki aki csak így az életemre tör minden szó nélkül. Zayn-nek nem akartam elmondani, mert nagyobb balhét nem akartam.Miután felkeltem a földről, össze pakoltam a konyhában, majd beültem a tv elé. Megint kopogtak.Rettegve nyitottam ajtót, de amint megláttam hogy Zayn az, minden félelmem elszállt.

-Szia.-Nyomott egy puszit az arcomra.

-Későn végeztél.Mit kellett csinálnod?-Ültettem le a kanapéra.

-Anyud még mindig nincs itthon?-Kérdezte, mintha az én kérdésem meg sem hallotta volna.

-Nincs.-Mondtam kicsit sértődötten.

-Értem.-Karolt át.A kezei védelmet nyújtottak számomra.Egy gond volt. Hat óráig ki kellett paterolnom őt valahogy.

-Mész ma még valahova?-Kérdeztem reménykedve.

-Igen.Ötre dolgozni.Fél ötkor elég ha indulok.-Tette a combomra a kezét.

-Rendben.Gondolom nem fogod elmondani mit dolgozol, ezért nem kérdezem tovább.És, addig mit csináljunk?-Hadartam.

-Hát, sétálhatnánk.-Mosolygott.

-Rendben.-Mondtam, majd felvettem a cipőm, és a műbőrből készült tavaszi kabátomat. Zayn is magára kapta bőrdzsekiét, majd sétálni mentünk.Hamar vissza is értünk, mert az idő gyorsan telik.Zayn-nek mennie kellett.Vissza mentünk hozzám, majd mikor indult, nyomott egy édes csókot az ajkaimra.

-De Zayn, ugye nem esik bajod?-Kérdeztem aggodalmasan.

-Ugyan kérlek.Én vagyok Zayn Malik.-Poénkodott.Nem találtam ezt viccesnek. Csak bólintottam, majd ő elment. Maradt másfél órám elkészülni. Magamra vettem egy hosszabb krémszínű ruhát, és egy hozzáillő  magassarkút. A nyakamba aggattam egy szív alakú nyakláncot, majd ki sminkeltem magam.Persze csak szolidan. Pontban hat órakor, lementem az ajtóhoz, és felkészültem életem legrosszabb estéjére. Alig telt el pár perc, már kopogtak is.Vettem egy nagy levegőt, majd ajtót nyitottam A Harry nevű srác fekete farmerban, és fekete zakóban állt előttem. Emellett még fehér póló volt rajta, és egy barna cipő.
-Helló édes.Örülök hogy ilyen sexy ruhát vettél fel.-Mért végig zöld szemeivel.
-Csak menjünk.-Forgattam meg a szemem.Már megtanulhattam volna, hogy minél bunkóbb vagyok vele, ő annál kegyetlenebb. Csípőjét az enyémnek préselte, amire egy nagy nyögés hagyta el a számat.Ajkai ismét nyakamnak tapadtak, de most csak csókolgatta azt.Mikor azt hittem már megúszom, bele harapott.
-Au! Hagyjál!-Kiáltottam fel.
-Menjünk.-Húzott ki a derekamnál fogva.
-Miért csinálod ezt?-Kérdeztem mellé pillantva.
-Mások segítő készebbek.-Jelent meg egy halvány mosoly az arcán.
-De én nem egy ribanc vagyok, mint akiket te ágyba viszel.-Próbáltam bunkózni vele.
-Valóban? Pedig azt hittem.-Nézett rám és közben kuncogott.
-Akkor hagyhatjuk ezt az egészet.-Fordítottam hátat.
-Nem!-Húzott vissza magához.
-A ribancok nem járnak randikra.-Harciaskodtam.
-De te nem vagy egy ribanc.Próbálj nyugodtabb lenni.-Húzott el a nagy fekete autóig.
Csak megvontam a vállam, majd beszálltam a járműbe. Ő rám csapta az ajtót, majd beszállt.Ismét ismeretlen hely felé indultunk.
-Merre megyünk?
-Oda, ahol először találkoztunk.Iszunk valamit.-Mondta az utat kémlelve.
-És amúgy te hány éves is vagy?
-19.És te?-Helyezte jobb kezét a combomra.
-Ti-tizen-hat.-Dadogtam, miközben felmértem keze pozícióját.
-Király.-Csúsztatta feljebb a kezét a combomon.
-Harry, kérlek az isten szerelmére!-Emeltem meg a hangom, mire ő bele markolt a combomba.
-Egyszer élvezni fogod ezt, hidd el nekem.-Kezdte simogatni ott ahol, az előbb még markolta.
-Erősen kétlem.-Sziszegtem halkan.Ő csak kuncogott, majd leparkolt a diszkó előtt.
Be mentünk, majd a bárpulthoz vezetett. Meg ittunk pár felest, és pár Whiskey-t, majd haza indultunk.Örültem hogy nem áll szándékában táncolni. Beszálltunk és el is indultunk, de nem a megszokott irányba.Nem érdekelt. Nem kérdeztem rá. Csak akkor lepődtem meg, mikor egy ház előtt parkolt le.
-Hol vagyunk?
-Nálam.-mondta, majd kiszállt, és kisegített az autóból. 
-Szép kis környék.-Jegyeztem meg hangosan.
-Igen. Elég nyugodt.-Válaszolta, majd betessékelt a házba. Egyszerűen gyönyörű volt. Fekete és krémszínű bútorok mindenhol. Hát, csoda szép volt.
-Miért kellett bejönnöm?-Néztem rá.
-Mert így akartam.-Nyomott neki a falnak, majd a nyakamat kezdte kényeztetni csókjaival.Egyre lejjebb haladt, és lehúzta ruhám, és melltartóm pántját a vállamról. Egyre lejjebb árasztott el nedves csókjaival, és én ebbe bele remegtem.
Kezével lehúzta hátulról a ruhám cipzárját, majd a ruhát is próbálta lehúzni. A hasam aljáig sikerült is neki.A faltól elhúzva ledöntött a kanapéra, majd a hasam kezdte csókolgatni.
-H-Harry..Ha-hagyjál.-Nyöszörögtem erőtlenül.
-Ha ma velem alszol.-Mondta mély, rekedtes hangján.
-És ha nemet mondok?-Kérdeztem kétségbe esve.
-Senki nem akarja hogy bajod essen Alex.-Suttogta a fülembe. Remegni kezdtem. Nem értem. Élvezi ha félek tőle?Hát ez bejött. Rettegek tőle. Minden porcikámmal félek. 
-Rendben.Maradok.-Szöktek könnyek a szemembe.
-Zuhanyozz le, aztán adok neked valami pizsamát.De tőlem meztelenül is aludhatsz, ha akarsz.-Nyalta meg az ajkát.
-Inkább elfogadom azt a pizsamát.-Motyogtam, majd ő felkísért a zuhanyzóhoz.
Bementem, majd bezártam az ajtót. Mielőtt levetkőztem volna, jó párszor ellenőriztem, hogy valóban bezártam-e.Már fehérneműben voltam, mikor átcikázott az agyamon a gondolat, hogy mi van ha a kulcslyukon néz? Gyorsan betömtem az egyik pólójával, majd levetkőztem, és beálltam a zuhany alá.
-Harry! melyik törölközőt használhatom?-Kérdeztem kicsit emelt hangon, hogy jól hallja.
-Ott van az a kék, azt.-Hallottam szórakozott hangját.Magam köré csavartam, majd kimentem.
-És akkor, mit vegyek fel?
-Egy pólót és egy alsógatyát tudok adni.-Mosolygott, és végig nézett rajtam.
-Jobb mint a semmi.-Mondtam idegesen.
-A semmi jobb lenne.-Harapta be alsó ajkát.Majd oda adta a gatyát és a pólót. Be mentem a fürdőbe és gyorsan magamra kaptam. Kimentem és Harry már ment is be.
-Lezuhanyzom.Mindjárt jövök.Itt várj.-Bement, majd egy 10 perc elteltével ott is volt. Megvártam, ott ahol álltam, mert nagyon féltem tőle. Ijesztő volt. Nem is ismertem.Mi van ha képes lenne akár megölni is?
-Iszonyat izgató vagy így.-Suttogta a fülembe, majd megmarkolta a fenekem. Halkan nyögtem, és össze rezzentem az érintésétől.Végig néztem rajta, és csak egy boxerban volt. A teste is tökélete volt, mint az arca, mégis undorral töltött el. 
-Nem akarok itt lenni.-Mondtam félénken.
-Óh, szóval játszani akarsz? Hát legyen.-Mondta volna tovább, de közbe vágtam.
-Nem! csak ne csinálj semmit.Kérlek!Akkor inkább aludjunk!-Kiabáltam. Ismét jelent volt a harag a szemében.
-Fogd be.Ne kiabálj.-Húzta fel a bal lábamat a csípőjéhez.Keze egyre feljebb vándorolt a combomon, mígnem egy gyors mozdulattal ellöktem onnan. Megpróbáltam elrántani a lábam, aminek az eredménye az lett, hogy a földre estem.
-Az enyém vagy.Kinéztelek magamnak, és nem fogom hagyni annak a szerencsétlen srácnak, akivel múltkor smároltál, hogy ezt megakadályozza.-Figyelmeztetett. Bemásztam az ágyba és ő követett és betakart minket. Háttal voltam neki, hogy ne kelljen a szemébe néznem. Nekem préselte magát, és éreztem kidudorodó férfiasságát.Megpróbáltam arrébb csúszni, de ettől csak erősebben tartott magánál. Beletörődtem hogy a ma estét így töltöm, és elaludtam. Innen már semmi sem volt tréfa többé.Komolyan veszélyt jelentett rám ez a fiú.