2013. március 8., péntek

1.Fejezet

-Indulhatunk Alexis?-Kérdezte a legjobb barátnőm Natalie.
-Igen, persze, csak még felveszem a cipőm.-Mondtam.Köztudott, hogy a szombat estét mindig együtt töltjük.
-Siess már!-Siettetett.
-Biztos hogy 16 évesen be fognak engedni?-
Hitetlenkedtem.
-Biztos, mert én is itt vagyok.-Hallottam a másik legjobb barátom hangját.Leszaladtam a lépcsőn, és a nyakába ugrottam.
-Zayn! Nem tudtam hogy te is jössz.-Mosolyogtam.
-Hát, Nati hívott és nem tudtam nemet mondani.Amúgy csinos vagy.-Nézett végig rajtam.
-Köszi.-Léptem hátrébb, majd elindultunk Zayn kocsija felé.Én ültem előre, mert nem nagyon bírtam a hátul utazást.Egy számomra ismeretlen hely irányába mentünk. Soha nem jártam még erre.
-Hová megyünk?-Érdeklődtem Zayn felé fordulva.
Majd meglátjátok.Jó kis hely.-Mondta az utat pásztázva.Nem telt sok időbe és megérkeztünk.A fényeket már kívülről is lehetett látni.Hatalmas sor állt a diszkó előtt. Zayn utat tört magának, és egyenesen a biztonsági emberkéhez sétált. Beszélgettek egy keveset, majd intett nekünk, hogy kövessük őt. Az ajtó kinyílt előttem, és egy fényes, a zenétől dübörgő helyet pillantottam meg.Sok ember volt bent, és majdnem mindenki táncolt. Ahogy beljebb léptem, a zene azonnal átjárta a testemet.Leültünk a bárpulthoz és Natalie mindenkinek rendelt egy-egy felest.
-Én, nem tervezem mára, hogy iszom.-Toltam arrébb a pohárkát.
-Baj van?-Kérdezte Nati meglepődve.
-Nem, nincs, csak valahogy most nem kell.-Motyogtam.Nem igazából volt bennem a buli hangulat.Ahogy ott ültem a bárszéken, néztem a sok embert ahogy táncolt.
-Mi megyünk táncolni.Nem jössz?-Pillantott rám Zayn.
-Nem köszi.Majd talán egy kicsit később.-Mosolyogtam rá. Elmentek táncolni, és én már csak azt láttam, hogy Zayn egy másik lánynak simulva mozog a zene ütemére. Megvető pillantást vetettem a lányra, majd elfordítottam a tekintetemet. Zayn-nel nagyon jó barátok voltunk, és én talán egy picit többet is éreztem iránta. Ez nem volt nagy mértékű, így nem is törődtem vele. Jó párszor körbe néztem, mikor megakadtak a szemeim egy magas, barna, göndör hajú srácon, aki pont engem nézett. A falnak támaszkodva szürcsölgette alkoholos italát és közben folyton engem nézett.Komoly tekintettel bámult rám, a hideg átjárta az egész testemet.Libabőrös lettem tőle.Ahogy megitta italát, elindult felém.Türelmesen lestem minden mozzanatát.Mikor oda ért hozzám, felült a mellettem lévő bárszékre és anélkül hogy hozzám szólt volna, rendelt két whiskey-t.Ahogy a kiszolgálós csajszi oda adta neki, az egyiket elém lökte.
-Nem kell kössz.-Néztem rá.Most, hogy tekintetét felém szegezte, közelebbről is megnézhettem arcát.Zöld szemei sötétek voltak.Arca egyszerűen maga volt a tökéletesség.
-Szerintem ennyi belefér egy éjszaka.-Nézett rám és közben megfeszítette állkapcsát.
-Legyen.-Engedelmeskedtem, mert a srác túl idegen volt. Nem ismertem, nem tudtam milyen.Valahogy, mióta megláttam őt, rossz előérzetem van.Megittuk a Whiskey-t majd a bárszékről lehúzva, ráncigálni kezdett egy eldugottabb rész felé.
-Mi a francot csinálsz?-Húztam ki a kezéből a kezemet.
-Mi a neved?-Fordult felém.
-Alexis.-Mondtam vonakodva.Kezét a derekam köré fonta és megpróbált közelebb húzni magához.Ellent álltam volna, ha nem lett volna ilyen iszonyatosan erős. Karjai nem engedtek a szorításból.Neki lökött a mögöttem lévő falnak, és nyakam csupasz bőrének esett.Szívta, harapta és csókolgatta.Ajkaimat apró nyögések és nyöszörgések hagyták el.
-Engedj el!-Ugrottam ki szorításából.-Azt sem tudom ki a fene vagy.-Tettem hozzá.
-Harry Styles.-Nézett rám mérges tekintettel.
-Hát, Harry, nem hinném hogy valaha látjuk még egymást.-Mondtam dűhösen és elindultam a táncparkett felé, hogy megkeressem Zayn-t és Natalie-t.
-Hidd el, hogy rengeteget fogunk még találkozni. Bejössz nekem.-Húzott vissza, és suttogta a fülembe.Megremegett a testem, szavai hallatán. Elindultam a táncparkett felé, és egyenesen beleütköztem Zayn-be.
-Baj van?-Nézett rám meglepődve.
-Nem mehetnénk haza?-Kérleltem.
-Oké.De mi történt?-Értetlenkedett.
-Semmi, csak nem érzem jól magam.-Motyogtam kedvetlenül.Zayn semmit nem szólt, csak elkezdett húzni kifelé a tömegből. Natalie is követett minket, és beszálltunk Zayn kocsijába.Haza felé, a visszapillantóból láttam, hogy egy fekete autó követ minket.Megrémített, azután ami történt.Először kitettük Natalie-t otthon, azután hozzám indultunk. Zayn leparkolt a házunk előtt, majd ő is kiszállt velem, miután megkértem, hogy jöjjön még be egy kicsit.Az utca túloldalán parkolt le a fekete autó, de senki nem szállt ki belőle.Zayn kocsija előtt álltam, és az autót figyeltem. Egyszer csak két erős kéz fonódott a derekam köré.Zayn hátulról simogatta a hasamat és közben a fülem mögött lévő érzékeny bőrt csókolgatta.Szembe fordultam vele, és a szemébe néztem.Láttam bennük azt a csillogást, ami teljesen magával ragadott. Ajkai vészesen közeledni kezdtek az én ajkaimhoz, míg csak nem csókban forrtunk össze.Kétségbe esetten próbált utat törni nyelvével a számba, de én nem akartam megadni magam.Megállt, majd beletúrt a hajamba.
-Nyugi.-Suttogta, majd ismét csókolni kezdett.Csókja heves lett, mikor végre nyelvének szabad utat adtam.A túloldalon lévő fekete autó motorja hangosan felbúgott, majd a kocsi elhajtott.Tudtam, hogy ki van az autóban. Reméltem, hogy a csókot látván leszáll rólam, és nem keres föl újra. Elvégre mostmár azt is tudja hogy hol lakom.Féltem.
-Akkor be jössz?-Néztem Zayn-re.
-Ha szeretnéd, akkor igen.-Mosolygott rám.Besétáltunk a lakásomba, de anyu nem volt otthon.
-Anyud?-Kérdezte.
-Nem tudom.Felhívom.-Vettem elő a zsebemből a telefonomat.Felhívtam anyut.
-Mondd kicsim.-Mondta anyu lágy hangján.
-Szia anyu! Hogy-hogy nem vagy itthon?-Kérdeztem kíváncsian.
-A nagyi beteg, és elutaztam hozzá Brüsszel-be, hogy ápoljam. Bocsi hogy nem szóltam, de nagyon lefoglaltak az elintézni valóim.-Magyarázta.
-Ja, semmi gond.Nem gáz ha zayn át jött?-Kérdeztem, pedig tudtam hogy ez már szokásos.
-Dehogy is.Ő a legjobb barátod.És én is nagyon szeretem.-Hallottam anyu hangján, hogy az arcán mosoly terült szét.
-Oké, ennek örülök. Köszi.Szia!-Köszöntem el, majd leraktam a telefont.
-Na, mi van?-Nézett rám kíváncsian Zayn.
-Semmi.Anyu bír téged.-Mosolyogtam rá.
-Anyud bír.És te?-Jött hozzám közelebb.
-Hát, én..izé..-Dadogtam.-Bírlak Malik, mert te vagy a legjobb barátom.-Magyaráztam
-Értem.-Hajolt hozzám közelebb.Hirtelen ijedten nézett a szemembe és ujjait a nyakam zsenge bőrén húzgálta.El is felejtettem.Ezt el kellett volna takarnom.Annak a bizonyos Harry-nek a fognyomai, és a szívása.
-Ezt meg ki a franc csinálta?-Kérdezte, és a hangjában hallottam egy kis düh-t.
-Egy srác.-Jelentettem ki közömbösen.
-Azt gondoltam.De..ki..vagy hogy?-Értetlenkedett.Állkapcsa megfeszült. Szemeiben látszott a düh.
-Hát ez hosszú.-Hajtottam le a fejem.
-Bántott téged?-Emelte meg a hangját.Megijesztett ezzel.
-Kicsoda?-Játszottam a hülyét.
-Ugyan már, láttam azt a göndör srácot akivel iszogattál.De aztán szem elől vesztettelek titeket.-Hadarta már kicsit nyugodtabb hangon.
-Mindegy, megtörtént és kész.Nem volt semmi komoly.Mint látod túléltem.
-Rendben.-Erőltetett magára egy mosolyt.Nem is értettem mi van Zayn-nel mostanában.Ma megcsókolt.Soha nem csinált még előtte ilyet, hiszen ő a 'legjobb barátom'.És hát igen, Natalie..Ő egy nehéz eset. Ő az, aki úgy tudja hogy a legjobb barátom.Nem annyira  szeretem őt, mert a menő, csinos és bunkó lányokhoz tartozik.Az bánt a legjobban, hogy elég kétszínű tud lenni. Jól tudja hogy ici-picit vonzódom Zayn-hez, mégis rámászott egy hete. Ráadásul titokban. Az érdekes csak az, hogy ezt pont Zayn mondta el nekem.Nem most csalódtam benne először, de nem számít. Annyiban volt jó, hogy ránk volt tapadva, hogy így elég gyakran mozdultam ki, és nem volt egy uncsi életem.Zayn, inmáron 3. éve a legjobb fiú barátom. Mindig számíthatok rá, és bízhatok benne. Nem igazából akarom hogy több legyen köztünk, mert félek hogy elveszítem őt.
-Felmegyek zuhanyozni.-Jelentettem ki.
-Nekem úgy is mennem kell.-Kapta magár bőrdzsekiét.
-Nem maradsz? Rég aludtál itt.-Néztem rá szinte könyörögve.Utálok egyedül lenni. Nem vagyok egy bátor lány.
-Igazad van.Maradok.-Vágódott le a kanapéra. Én felmentem és lezuhanyoztam. Éppen fehérneműben sétálgattam a szobám ablakánál, mikor Harry-t pillantottam meg a ház előtt.Ahogy meglátott, arcán ravasz mosoly terült szét.Provokálás képpen bele harapott az alsó ajkába, majd kacsintott. Amilyen gyorsan csak tudtam, hátra léptem.Felkaptam egy félcombig érő pólót, és leszaladtam. Ki néztem az ajtón, de addigra már sehol senki nem volt.Zayn szó szerint hülyének nézett, de nem akartam neki elmondani mi történt.Ő is felment lezuhanyozni.Volt nálam egy-két alsógatyája és pólója, amelyeket akkor használt mikor nálam aludt.Ha ezt más tudta volna, biztos betegnek hívott volna, de nekünk ez normális volt.Volt egy pólója, amit imádtam. Mivel láttam, hogy nem azt veszi fel, gyorsan lecseréltem a pizsi pólóm és bele bújtam a fekete, fehér mintás pólóba.Amint meglátott, kitört belőle a nevetés.
-Szeretem ha rajtad van ez a póló.Jól áll.-Ült le az ágyamra.
-Én meg ezt a pólót szeretem.Amúgy még szerencse hogy két személyes az ágyam. Különben aludhatnál a kanapén.-Bújtam be az ágyba.Ő lekapcsolta a villanyt, és mellém feküdt.Most közelebb feküdt hozzám mint szokott.Egyenesen nekem préselte magát, majd apró puszikat nyomott a hajamra.Felé fordultam, hogy szembe lehessek vele. Arca annyira közel volt az enyémhez, hogy orrunk össze ért. Egy nedves csókot nyomott az ajkaimra, majd szép lassan mind a ketten elaludtunk.

1 megjegyzés:

  1. hát én ezt imádom *--* hasonlít a Dark-ra de mégis más *-* várom a folytatást:))
    Puszi:cheesegirlxoxo

    VálaszTörlés